A valós életbeli tűzoltások során bekövetkezett emberi viselkedésről szóló korábbi kutatások kimutatták, hogy a tűz terjedésének és mozgásának megértésének hiánya gyakran azt jelenti, hogy a bent tartózkodók felkészületlenek és tévesen ítélik meg a megfelelő intézkedéseket.

A mélyreható egészségvédelmi és biztonsági képzés lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy életek veszélyeztetése nélkül képezzék ki az embereket a veszélyekre és a veszélyes környezetekre.

A Nottinghami-kutatás, amelyet a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézmény (IOSH) finanszírozott, ellentmondásokat talált a csoportok között a résztvevők reagálásában a forgatókönyvre.

A multi-szenzoros csoportban résztvevők nagyobb sürgősséggel rendelkeztek, tükrözve a valós szituációt, és nagyobb valószínűséggel kerülték el a virtuális tüzet. Az audiovizuális résztvevők az élményt inkább játékként kezelték, és a viselkedés kevésbé volt összhangban a valós helyzetben várt viselkedéssel.

Dr. Glyn Lawson, a Nottinghami Egyetem Mérnöki Karának egyetemi docens elmondta: Az egészségvédelmi és biztonsági képzés nem motiválja és nem vonja be a munkavállalókat, mert nem hasonlítanak a valós vészhelyzetekhez. A munkahelyi biztonság és egészségvédelemről szóló javaslata szerint a virtuális környezetek hozzájárulhatnak ezeknek a kérdéseknek a megoldásához azáltal, hogy növelik a munkavállalók elkötelezettségét és a továbbképzésben való részvételi hajlandóságukat.

A virtuális környezeti képzések használatának üzleti előnyei is vannak, például a képzés nyújtásának képessége a munkahelyen vagy annak közelében, a munkavállaló számára megfelelő időben.