A munkavállalók biztonsága javítható a virtuális valóság (VR) használatával

Bevezető

Egy új tanulmány szerint a munkavállalók biztonsága javítható a virtuális valóság (VR) használatával az egészségvédelmi és biztonsági képzésben, például tűzoltó gyakorlatokkal.

A Nottinghami Egyetem Emberi Faktorok Kutatócsoportja magával ragadó VR rendszert fejlesztett ki annak érdekében, hogy erősítse a résztvevők hőmérséklet-érzékelését, valamint a szaglás, látás és hallás érzékeit, hogy felmérje, hogyan viselkedtek két egészségügyi és biztonsági képzési forgatókönyv során: vészhelyzeti evakuálás tűz és üzemanyag-szivárgás esetén.

Az egyik forgatókönyv szerint a résztvevőknek evakuálniuk kellett egy irodában levő virtuális tűzből, látták és hallották a VR fejhallgatón keresztül, de hőt is érzékeltek három 2 kW-os fűtőkészülékből, és az illat-diffúzorból füstöt is tudtak érzékelni, így multiszenzoros virtuális környezetet hoztak létre számukra.

Ezt a csoportot összehasonlítottuk egy másik csoporttal, amelyet ebben a forgatókönyvben csak a VR audiovizuális elemeinek felhasználásával figyeltek meg.

A valós életmód megfigyelése

A valós életbeli tűzoltások során bekövetkezett emberi viselkedésről szóló korábbi kutatások kimutatták, hogy a tűz terjedésének és mozgásának megértésének hiánya gyakran azt jelenti, hogy a bent tartózkodók felkészületlenek és tévesen ítélik meg a megfelelő intézkedéseket.

A mélyreható egészségvédelmi és biztonsági képzés lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy életek veszélyeztetése nélkül képezzék ki az embereket a veszélyekre és a veszélyes környezetekre.

A Nottinghami-kutatás, amelyet a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézmény (IOSH) finanszírozott, ellentmondásokat talált a csoportok között a résztvevők reagálásában a forgatókönyvre.

A multi-szenzoros csoportban résztvevők nagyobb sürgősséggel rendelkeztek, tükrözve a valós szituációt, és nagyobb valószínűséggel kerülték el a virtuális tüzet. Az audiovizuális résztvevők az élményt inkább játékként kezelték, és a viselkedés kevésbé volt összhangban a valós helyzetben várt viselkedéssel.

Dr. Glyn Lawson, a Nottinghami Egyetem Mérnöki Karának egyetemi docens elmondta: Az egészségvédelmi és biztonsági képzés nem motiválja és nem vonja be a munkavállalókat, mert nem hasonlítanak a valós vészhelyzetekhez. A munkahelyi biztonság és egészségvédelemről szóló javaslata szerint a virtuális környezetek hozzájárulhatnak ezeknek a kérdéseknek a megoldásához azáltal, hogy növelik a munkavállalók elkötelezettségét és a továbbképzésben való részvételi hajlandóságukat.

A virtuális környezeti képzések használatának üzleti előnyei is vannak, például a képzés nyújtásának képessége a munkahelyen vagy annak közelében, a munkavállaló számára megfelelő időben.

 

Virtuális valóság vs. PowerPoint

A vizsgálat részeként újabb tesztet végeztünk a VR edzés hatékonyságának mérésére a hagyományos PowerPoint edzésekkel szemben. A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki, az edzés előtt és után, valamint egy héttel később tesztelték tudásukat a tűzbiztonság vagy a jármű biztonságos szétszerelésével kapcsolatban. 

Míg úgy tűnt, hogy a PowerPointon keresztül kiképzett személyek több tudást szereztek, ha közvetlenül az edzés után tesztelték, addig a tudás pontszáma szignifikánsan csökkent, amikor a résztvevőket egy héttel később újból tesztelték. 

Összehasonlítva: a VR csoport hosszútávú tudásmegtartása jobb volt, és magasabb szintű elkötelezettséget jelentettek a munkahelyi biztonsághoz és egészséghez való hozzáállásban valamint nagyobb hajlandóságot a jövőbeni képzésre. 

A kutatás azt sugallja, hogy a tanulás fokozott kognitív elkötelezettsége a virtuális környezetben megalapozottabb és átfogóbb mentális modelleket hoz létre, amelyek javíthatják a visszahívást, és azt sugallja, hogy a munkavállalói ismeretek közvetlenül az egészségvédelmi és biztonsági képzést követően való tesztelése nem lehet hatékony eszköz a hosszú távú egészségügyi és biztonsági ismeretek megszerzéshez.

Alkalmazások a munkahelyen

Mary Ogungbeje, az IOSH kutatási igazgatója elmondta: Ahogy telik az idő, úgy válik egyre fontosabbá, hogy a virtuális és intelligens tanulás egyre inkább elmélyüljön a munkahelyen és a mindennapi életben.” 

A technológia folyamatosan fejlődik, és sok esetben megfizethetőbbé válik, tehát ez a tanulmány áttekintést nyújt számunkra arról, hogy mi várható. A képzési stratégiák fejlesztésével a technológia alkalmazásával és a stimulált szenzoros élményekkel olyan irányba haladunk, ahol a munkaerő nem csak élvezni fogja a magával ragadóbb és érdekesebb képzést, de egyben részt vesz egy hatékony tanulási tapasztalatban is, így jobban fel lesz készülve a biztonságos, egészséges és jó munkavégzésre.

A kutatók találkozókat, megbeszéléseket és látogatásokat folytattak partnerekkel, köztük a Rolls-Royce-al, a tűzbiztonsággal és a veszélyes vegyi anyagok biztonságos kezelésével kapcsolatos szakértői tanácsadás céljából. A Nottinghami Egyetem egészségügyi és biztonsági tanácsadói szintén hozzájárultak hogy a kutatók jobban megértsék, hogyan lehet a képzést az iparban végrehajtani. 

A tanulmány célja bizonyítékokon alapuló útmutatások elkészítése a virtuális környezetek fejlesztésére és felhasználására a teljes figyelmet lekötő és hatékony képzésben költséghatékony és elérhető megoldások felhasználásával. 

A teljes tanulmány a „Magával ragadó virtuális világok: Multiszenzoros virtuális környezetek az egészségvédelem és biztonság képzéséhez” című jelentésben található, amelyet szeptember 17-én, kedden az IOSH éves konferenciáján jelentenek meg.

Forrás: sciencedaily.com